Cuczor Gergely

Cuczor Gergely

Czuczor Gergely születésének 200. évfordulóján, 1800. december 11-1866. szeptember 9.

A honalapítás 110, évfordulóján a felvidéki Ipolyságon esti éneklés közben felcsendült e dal:

"Fúj, süvölt a Mátra szele,
Üngöm, gatyám repül vele,
Kalapom el is kapta már,
Tiszába vitte a tatár."

A fiatalok népdalnak hitték. Pedig nem az. Ki a szerző? Czuczor Gergely. S ki volt Czuczor Gergely?

Az 1920 óta Szlovákiának nevezett Felvidéken, a Nyitra vármegyei Andód faluban született két száz esztendővel ezelőtt egy István névre keresztelt kisfiú, akinek édesapja módos jobbágy-paraszt ember volt,édesanyja nemes Szabó Anna. Később még tíz testvére született. A Gergely nevet később a papi bencés szerzetesrendben vette fel. Ott, ahol évfolyamtársa volt egy druszája: Jedlik István, aki később a szerzetben az Ányos nevet kapta. Jedlik Ányos, a dinamó, a szódavíz és sok más olog neves feltalálója. A Czuczor-fiú a tartást atyjától, lángoló hazaszeretetét az édesanyjától örökölte. Iskoláit Érsekújváron, Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban végezte, ahol a sok tót pajtása magyarsága miatt csak Uhernek csúfolta. A bencés rend központjába, a Szent Márton hegyi főmonostorban, amelyet azután Kazinczyék neveznek el Pannonhalmának, 1817-ben került. Újoncéve után Győrben tanul bölcsészetet, majd 1820-bon Pestre került a központi papnöveldébe.1824-ben szentelték fel. Czuczor Gergely tehát-amint később Csíky Gergely vagy Sík Sándor-paptanár és pap-költő. Még nem volt felszentelt pap, amikor 1822-ben a betegszobában, fellelkesülvén Kazinczy és Horváth Endre művein, megírta az Augsburgi ütközet című négyénekes eposzát. A magyar irodalomban ez volt az első nagyhatású történelmi témájú verses eposz. Romantikusan a múltat idézte, de azzal a céllal, hogy a jelenre és a jövőre hasson. Ez a 910-ben lezajlott valóságos csata nem azonos a 955. évi Lech-mezei ütközettel.Ekkor, 910-ben a magyar sereg fényes és nagy diadalt aratott a németek felett. Ezt az eseményt énekelte meg a szerző, büszkén hirdetve "Hunnia rettenetes karú hőseinek", a "szittya oroszlánoknak" csodálatos hőstetteit, akik megtanították a világot arra, hogy: Nem jó bántani a magyart, mert vérrel védi hazáját! A főcél az volt akkor is, hogy az írástudók erősítsék a nemzeti öntudatot, hiszen a múlt csak példa lehet, a múlt csak alap lehet, de tetteinkben előre kell néznünk. Jellemző azonban, hogy Czuczor Gergely ezt az un. kalandozó hadjáratot, honvédő harcnak tüntette fel, ahol a  bátrak és a vitézek lettek hősök s a gyávák lettek a szolgák. Az 1800. esztendőnem kevés nagyságot adott a magyarságnak, hiszen ekkor született Jedlik Ányoson kívül Vörösmarty Mihály is. A kevéssel fiatalabb Toldy Ferenc, aki Czuczor leghűbb barátja volt, arra ösztönözte, hogy újabb történeti  témájú művet alkosson. Így készült el 1828-ra az Aradi Gyűlés c. műve, amely II. Vak Béla király 1132. évi hírhedt aradi vérengzését  dolgozta fel azzal a nem titkolt céllal-s lám mennyire időszerű ez a téma ma is-hogy hová vezet a pártos torzsalkodás, ám a magyar ember a Haza és a  Szent Korona iránt mindenkor hű marad. Már ekkoriban foglalkoztatta a nagy törökverő Hunyadi János alakja, akit szintén példaként kívánt a  magyarság elé állítani. Egyszeriben ismertté vált és akkoriban a tudományos élet még úgy működött, hogy a valóságos eredményeket nézték, a tényleges műveket díjazták és nem érdekcsoportok egyezségei szabták meg a címeket és a rangokat. Az 1830-ban felállított magyar akadémia  mindjárt az első nyilvános rendes nagygyűlésén, 1831. február 17-én délelőtt Czuczor Gergelyt levelezőtaggá s ugyanazon nap délutánján rendes taggá
választotta. Akadémiai székfoglalója volt: Vitéz János,némely tekintettel Magyarország általános állapotjára. S amikor ezt az előadást báró Jósika Miklós végighallgatta, akkor érlelődött meg benne az elhatározás: megírja a Csehek Magyarországon című nagy sikerű regényét. Úgy hiszem, ma is akkor fog csak megújulni a Magyar tudományos Akadémia, ha ismét szokássá és gyakorlattá válhatik, hogy bárkit, bármilyen kapcsolat nélkül, kizárólag a jelentős eredmények és művek alapján választhatnak be az akadémiai testületbe. Czuczor Gergely, aki időközben Komáromban  tanárkodott, megalkotta újabb, négy énekes történeti művét, a Botondot, amely talán a legidőtállóbb éposza, s amelyben a főhősnek a szép görög leány, Polydóra iránti szerelmi vonzalmát is középpontba merte helyezni (1832) paptanár létére. A jóvágású, noha sokat betegeskedő Czuczor meglehetősen szabados világi életet élt, bajuszt viselt, zsinóros Zrínyi-dolmányt hordott, kocsmákban üldögélt, szerelmes dalokat írt, nagy kedvét lelte  szerelmes népdalok költésében. (Csaplárosné, Szép leány) Rendtársai egyike-másika, elsősorban azok, akik tehetségtelenségüket és jelentéktelenségüket a szigorú rendi szabályok betartatásával igyekeztek elleplezni, sorozatosan feljelentgették a rendi elöljáróknál, aminek következtében gyakran megróják őt, cella-fogságra ítélik, sőt a műveit is indexre helyeztetik. Különösen keményen lépett fel ellene gr. Pálffy Fidél kancellár, aki azt is eléri, hogy az időközben Pestre költözött Czuczort visszahívják Pannonhalmára 1837-ben s ezzel fel kellett adnia az Akadémia segédjegyzői és levéltárnoki állását, sőt eltiltják a tanítástól is. Ezt már az egyébként béketűrő és engedelmes Czuczor Gergely is megsokallja és egyenesen Ferdinánd királyhoz nyújt be panaszt és kér orvoslást, szigorú vizsgálat által. A vizsgálat tisztázza őt (1842) s így visszakerülhet a győri líceum katedrájára, sőt 1845-ben ismét felköltözködhetik Pestre. Pestre költözése előtt egy esztendővel, az akadémia megbízta a nagy szótár elkészítésével, amelyhez igen nagy kedvvel és hatalmas szorgalommal látott neki. Egész fiatalon is erősen vonzódott a magyar nyelv kérdésköréhez (A magyar nyelv állapota gymnásiumainkban, 1828., A magyar nyelv némely sajátságairól.), így hát kedvére való munka volt ez a szótár-készítés. 1848-ra, tehát négy év alatt, egyedül, eljutott az A betűtől az I betűig, ám ekkor megakadt mind a költői tevékenysége, mind a szótárkészítési munkája. A bécsi udvar álnokságai forradalmi lángot ültettek a szívébe és megírta talán legnagyobb versét, a Riadót, amelyet a honvédek-Petőfi Nemzeti Dalával együtt-röplapként hordtak maguknál. Amikor az osztrákok elfoglalták Pestet, Wingdischgrätz herceg ezért a verséért ki akarta végeztetni, majd-kegyelemből -1849. januárjában a hadi törvényszék vas bilincsekben letöltendő hat esztendei várfogságra ítélteőt. A magyar honvédsereg májusban kiszabadította őt is a börtönből, ám Világos után ismét elítélik. Haynau 1850. januárjában Kufstein-ba viteti, ahol kezén és lábán vas bilincsekkel kell élnie a tömlöcében.

"Ülök a magányban én sápadt alak,
Őriznek zárvasak, szirtkőfalak,
Távol tőlem honom, szerelmesem,
Szemem törten mereng s könnynedvesen.
Lehajtanám pihenni bús fejem,
De vasba vert kezemre hogy tegyem?
Imádva égre nyújtanám kezem
De ah béklyóm lábörve visszatart."

Később megengedik neki, hogy töménytelen céduláját, szótári jegyzeteit bevihessék hozzá a börtöncellába, a könyveit (654 kötetet) jóbarátja Jedlik Ányos vitette a lakásába. Így tehát tudott imádkozni és dolgozni: Ora et labora!-ahogy a bencés regula előírja. 844 napot sínylődött a sötét tömlöcben s eközben írta a nagy szótár szócikkeit. Amikor kézbe vesszük az intézményünk által újra kiadott köteteket, gondoljunk erre is. S arra is, hogy mindmáig ez a magyar nyelv legnagyobb és legteljesebb szótára 110 784 szóval, amelyhez mérhetőegyetlen más szótár sem készült azóta sem. Czuczor 1851. május 22-én reggel lépett ki a kufsteini börtönkapun, kezében lóbálva vas bilincsen, amelyeket megvett a porkoláboktól, hogy mementóként átadja barátjának, Toldy Ferencnek és áldott feleségének, aki a börtönben is meglátogatta. Pesten a Múzeum körút 26. szám alatti házba költözött, ahol holtáig maradt. A nagy szótár köteteit 1861-ben kezdték el kinyomtatni s három kötet már a polcain állt, amikor 1866. szeptember 9-én hirtelen, kolerafertőzésben, meghalt. Ravatala mellett ott állt Arany János, Toldy Ferenc, Pauler Gyula, Vámbéry Ármin, Lónyay Menyhért, Szigligeti Ede, Feleky Miklós. A Kerepesi temetőben nyugszik. Nagy magyar hazafi nagy magyar költőés nagy magyar tudós volt Czuczor Gergely Rabságában egy fehérre gyalult szék támlájára írta rá hitvallását:

"Hogy hazámat ne szeressem,
A bitorlót meg ne vessem:
Hatalom nem teheti!
Hogy Hazámat megtagadjam
Megvetés jelét hogy adjam,
Azt sem követelheti!
Főbe lőhet, nyakaztathat,
Bitófára fölakaszthat,
Most erősebb,tegye meg!
De az érzelem honában,
Keblem titkos templomában:
Én urat nem ismerek!"

Vörösmarty Mihály társa, Petőfi előhírnöke, aki tudta, mit vállalt.

"Engem elcsendesülni kényszerítenek, de a valóságos ok, a magyarság gyűlölt ügye!"

Igen, ez volt a főbűne. Egyenes jellem, szabad magyar lélek volt, aki gyűlölettel csak a magyarok ellenségeire gondolt. A hazaszeretete éltette, mozgatta versíró tálentumát és tudósi pennáját. Nemcsak nagyot alkotott, de halhatatlant is.

Fogadjuk be őt a szívünkbe!

(Megjelent: Ősi Gyökér 28/2000/4. szám, 37-39.


Nincsenek listázandó termékek ebben a kategóriában.