Heppes Aladár

Heppes Aladár

heppes_aladar_21904. november 20-án született Aradon. Édesapja 1916-ban hősi halált halt az orosz fronton. Aladár és bátyja Miklós hadiárvaként katonaiskolába került. Középiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte el és ennek köszönhetően felvették a Ludovika Akadémiára. 1928. augusztus 20-án évfolyamelsőként avatták tüzér főhadnaggyá. Még ebben az évben átkérte magát a titkos légierőhöz, ahol a bátyja is szolgált. 1929-ben elvégezte a repülőgép-vezető kiképzést és megkapta az Arany Sast. 1931-ben, a kaposvári 3. Légifényképező Alcsoport (közelfelderítő század) első tisztje. Megnősült, házasságából két gyermek született.

Szombathelyen képezték ki vadászrepülőgépre 1935-ben. A rejtett légierő időszakában Székesfehérváron hozták létre az úgynevezett időjelző alcsoportot, amit később Veszprémbe telepítették át. Ez az egység valójában egy vadászrepülő század volt CR-32-esekkel felszerelve. Az század első tisztje Heppes Aladár volt. Ekkoriban tervezte meg az üvöltő puma fejet, amely napjainkig legendás hírnévvel bír. 1938-ban előléptették századossá és kinevezték az 1/3. majd később 2/2. hadrendi számú Puma század parancsnokává. 1941-ben a Budapest védelmére szervezett 5/I. vadászosztály parancsnoka lett.

1942 decemberében osztályával a keleti frontra vezényelték. 1943. január 12-én megindult a szovjet ellentámadás. A magyar csapatoknak - köztük a repülőknek is - hátrálniuk kellett. Az Ilovszkojére áttelepült magyar erőket bekerítették. Az első kitörési kísérlet során a bekerítés parancsnoka, vitéz Csukás Kálmán vk. alezredes hősi halált halt. A parancsnokságot Heppes Aladár vette át. A bekerítésből végül nagy veszteségek árán némi német segítséggel sikerült kitörni. A keleti fronton 24 bevetést repült. Az elsőt Re 2000-el a többit Bf 109-el. A Messzerrel 4 légi győzelmet aratott 1943 őszi hazavezényléséig.

1944 elején a tapolcai vadász harckiképző repülőosztály parancsnoka volt.

1944 tavaszán az USAAF többször támadta hazánkat nagyszámú bombázó kötelékekkel. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság ennek hatására úgy döntött, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében egy egységes vadászrepülő ezredet kell létrehozni. A cél az volt, hogy minél több vadászt lehessen egyidejűleg a bombázókötelékek és kísérőik ellen bevetni.

1944. május 1-én alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. Puma Vadászrepülő osztálya - a tervezett 101. Vadászrepülő ezred első egysége. Ekkor tűnt fel harmadszorra az üvöltő vörös pumafej valamely magyar vadászegység harci gépein. Heppes Aladárt, április 6-án a légierő ­parancsnokságára rendelték és kinevezték az osztály parancsnokává. A megalakulástól kezdve mindaddig - szept. 30 - amíg le nem tiltották a bevetésekről, amíg tehette ő vezette egységét. 9 bevetés alatt 4 légi győzelmet ért el az amerikai négymotorosokkal szemben. A keleti fronton és a honi légvédelemben összesen 33 bevetést repült, ezalatt 8 légi győzelmet aratott. 1944 végén az osztályt ezreddé bővítették, a parancsnok - természetesen - Heppes Aladár lett. 1945. február 1-én alezredessé nevezték ki. 1945. május 5-én együtt adta meg magát katonáival az amerikai erőknek.

A háború után nem jöhetett haza. Először Ausztriában majd 1951-től az USA-ban élt. Az első időszak nagyon nehéz volt, minden munkát el kellett vállalnia, de idővel rendezte dolgait. Mivel személye miatt családját itthon állandóan zaklatták, felesége elvált tőle (sok esély úgysem volt arra, hogy még egyszer találkozzanak életükben). Ezért a 60-as években újranősülhetett.

1988. augusztus 15-én Nagyboldogasszony, a repülők védőszentjének napján zárta le szemeit örökre.

Forrás: www.pumaszallas.hu


Nincsenek listázandó termékek ebben a kategóriában.