palonai Magyar Bálint

palonai Magyar Bálint

magyarbPalonai Magyar Bálint származásáról alig tudunk valamit. Nevét először 1543-ban említik Nádasdy Tamás familiárisaként. 1543 tavaszán Pécsre küldi, a várat védendő a török ellen. Pécsről a szigetvári vár védői közé szegődik. Mindvégig katona maradt. Nádasdy Tamás katonáinak volt hadnagya és parancsnoka. Házassága révén kerül Fonyód a birtokába.

1548-tól már Nádasdy főkapitányi hadainak parancsnoka. Az 1549-től, a török zaklatást tiltó rendelkezés megszüntetése ellenére, amikor csak lehetősége nyílott, a törökre támadott, ami a királyhoz érkező panaszáradatot vont maga után. A budai pasa felháborodva tudatja, ?Magyar Bálint néhány társával egész Pécsig és Székesfehérvárig mindent felprédál és elraboltat.?

1551-ben, a királyi Magyarország és Erdély egyesítéséhez szükséges 500 fős lovas had katonái között találjuk. A kor egyik jeles történetírója név szerint megemlíti Magyar Bálint hősiességét. Az 1552-es évi a török elleni háborúskodásban hol ide, hol oda rendelték. Gyakran hagyja el Fonyód környékét, melyet bármikor megrohanhattak a törökök.

1553-ban a Fonyódról keltezett levelében megemlíti, hogy a török Lak (Öreglak) és Somogyvár alatt portyázik. A törökök 1553-1554-ben egyre gyakrabban támadtak a Balaton körüli várakra. Ismerjük a korabeli párbajra hívásának történetét is. A dél-dunántúli várak elleni török támadások elszólítják Fonyódról, majd 1555. szeptember 21-én éjszaka Mehmed bég emberei megtámadták a fonyódi várat. Az ostrom éjfélkor kezdődött. El is foglalták a régi palánkokat, de visszaverték őket. Amikor Magyar Bálintot elszólította a hadi kötelesség, a török nem hagyott fel Fonyód ostromával 1562-ig. Ez ideig állandóan zaklatta a törököt.

Nádasdy Tamás halála után fordultak rosszra az ügyei, s a zavaros birtokügyeit és hatalmaskodásait számonkérték rajta. Birtoktalan nemesként rendre ellentétbe került a környező várak kapitányaival, akik szintén igyekeztek minél több falut megtartani maguknak.

1562-ben Szigetváron katona, de Zrínyi Miklós - hasonlóan sok más korabeli nagyúrhoz - nem kedvelte túlzottan a fonyódi kapitányt. 1563 nyarán Magyar Bálint teljes egészében kegyvesztett lett Ferdinánd és az új király, Miksa előtt, s még a koronázásra sem hívták meg. Szigetvár eleste után Fonyód nem került török kézre.

1573-ban halt meg. Halálával a 16. századi történelem egyik legnevezetesebb nagysága szállt sírba, egy olyan hírneves hős, akinek tettei, élete a mából visszanézve sokszor érthetetlennek tűnik, de csodálattal adózunk hatalmas kitartásának és emberfeletti bátorságának. Fiatal éveitől kezdve haláláig mindennap készen kellett állnia a harcra. Halála után két évig tudott csak védekezni Fonyód a török ellen, s 1575. augusztus 3-án elesett.

Magyar életrajzi lexikon:
Magyar Bálint (? ? Szigliget, 1573. ápr.): végvári kapitány, kora egyik legismertebb törökverő vitéze. Zala vm.-i elszegényedett nemesi család sarja. Nádasdy Tamás nádor familiárisa. 1545-től megszakításokkal haláláig Szigliget és Fonyód várának kapitánya. 1551-ben Nádasdy bandériumának hadnagya az erdélyi hadjáratban; részt vett Lippa ostromában. 1552-ben rövid ideig pápai, majd kanizsai kapitány. Állandó törökellenes portyázásai miatt a budai pasa, hatalmaskodásaiért a Balaton környékének nemessége sorozatosan följelentette, több vizsgálat is folyt ellene, de Nádasdy mindig megvédte. ? Irod. Komáromy András: M. B. kapitány életéből (Hadtört. Közl. 1912); Takáts Sándor:Palonai M. B. (Régi magyar kapitányok és generálisok, Bp., 1923.)

Forrás: Magyar Bálint Általános Iskola


Nincsenek listázandó termékek ebben a kategóriában.