Baksaházi Baksa Márk

Baksaházi Baksa Márkról igen szegényes adatok állnak csak rendelkezésre. Annyi azonban bizonyos, hogy 1598-ban a győri vár ostrománál török kelevéz fúródott a jobb szemébe, aminek hegye a tarkóján jött ki. Márkus azonban nemcsak hogy túlélte a sérülést, de újra kardot kötött, hogy ismét a török ellen vonuljon. Európa szerte híres koponyájáról rézmetszetek sokasága készült, történetét versekbe foglalták.
Az alábbiról nem tudni, valós disputa ihlette-e, mindenesetre úgy tűnik, hogy a Virtus vulnere viret (Sebtől díszlik a vitézség) nagyon is magyar katonákra illő mondat lehetett. Vargha Gyula Torstenson lakomája című versében a véd tisztek azon csúfolódnak, mennyi őszhajú magyar tiszt ül köreikben, márpedig igazi vitéz fiatalon a csatában leli halálát. Kemény János válaszul a svédek ezredesét könyvtárába vezeti, s egy könyvet nyit ki neki.
Ott lefestve képben egy magyar vitéz,
Jobb szemébe szúrva roppant
Nagy hegyes nyárs, hosszú török kelevéz;
Tarkóján félrőfre áll ki,
Szörnyű szúrás, látja bárki,
Ily döfésbe a halandó kelevéz.
"Olvasd, bajtárs!" Az meg olvas:
"Baksa Márkus, híres magyar kapitány.
Így veré át gyilkoló vas,
Szemén ment be s hátul jött ki a nyakán;
De a döfést hiheverte
S a törököt verten verte
Azután is, még sokáig, száz csatán.
"Mért van köztünk öreg ember?
Bajtárs uram, itt van rá a felelet:
Én hallgattam türelemmel,
Német írja s az nekünk nem hízeleg.
Ha mi olyan könnyen halnánk,
Kihalt volna rég a fajtánk,
Annyi vérünk öntözé már a röget."
Forrás: http://mek.oszk.hu
Nincsenek listázandó termékek ebben a kategóriában.